Nem tudom meddig fogom ezt folytatni. Igazából úgy érzem, hogy semmi értelme. Így aztán az alapok részt hamarosan befejezem. Az összeadó színkeverésnél megbeszéltük, hogy a vörös, zöld  és kék színekből áll össze. Azaz e három színből épül fel az adott színtér. A színtér azon színek halmaza, melyeket az összeadó színkeverést használó eszközök meg tudnak jeleníteni. Ilyen a telefonunk kijelzője vagy a számítógépé, de ilyen a szkenner vagy digitális fényképezőgép, tévé stb. Ezek egy eszközhöz köthetők, eszközfüggők. És ugyanígy eszközfüggő mondjuk egy nyomtató általi színterjedelem, amit idegen szóval Gamut névvel illetnek. Ha egy színtér három alapszín keveréke, akkor az egyes színeket 8 biten leírva a számítógépes programok 24 biten ábrázolnak színeket, ha mondjuk a nyomdai alapszínekből összeállt képet nézzük, ott már négy színről beszélünk és ez már 8x4, azaz 32 biten jeleníthető csak meg.  Most ez túl nagy lépés volt? Nem baj, úgysem olvassák túl sokan.

Azonban akár RGB, akár CMYK a színterünk, nem az összes színt lehet leírni velük, csak annyit, amennyit az adott eszköz megjeleníteni képes- Kell tehát egy olyan színrendszer, melyben az ember által érzékelt összes színe le lehet írni. Az ilyen színtér nem függ eszköztől, eszközfüggetlen. Minden különösebb bizonyítás és előzmény nélkül: létrehoztak egy olyan színteret, amit 3 betűvel jelölve L*a*b* színtérnek nevezünk. Az L a világosság, az a tengelyen a vörös és zöld közötti színek vannak, míg a b tengelyen a sárga és kék közötti színek. Ezt egy labdának kell elképzelni. A labda közepén az L világosság tengely van, a labda átmérője a középpontjában adja a legnagyobb kör metszetet, itt van a legtöbb szín, míg lefelé és fölfelé haladva a labdából kivágható körök egy kisebbek. Minél sötétebb vagy világosabb szintet vágunk ki, annál kevesebb szín lesz, mert annál kevesebb színt tud az ember megkülönböztetni.

És akkor ejtsünk szót a nyomdászok közötti legnagyobb tévedésről. A vörös és zöld között nincs átmenet, csakúgy, mint a sárga és kék között. A labda közepén a világosság tengely van, ahogy haladunk e felé, a színek egyre kevésbé látszanak. A telítettség azt jelenti, hogy mennyire közelíti meg egy szín intenzitása a megfelelő spektrumszínt. Az L tengely felé a telítettség a 0-hoz közelít. Tehát az a és b tengely két vége között nincs átmenet. Nem mondhatom negatív a értékre, hogy az adott szín kevésbé vörös, mert az L tengelyt megközelítve a vörös tartalom 0 lesz, És ugyanez igaz a b tengelyre is.

Aki ezekben nincs benne, annak ez nehéz, talán nem is érti, amiket leírtam, de amúgy meg nem is olvassa el, tehát mindegy. Na innen folytatom ....