Szóval mi is az a rétegvastagság mértéke a nyomdaiparban? Igazából nem tudom egyszerűbben leírni, mint a visszaverési tényező tizes alapú negatív logaritmusa. Hát ez elég csúnya, pedig még nem is kevertem a fogalomba az opacitást. Na, igen. Megint egy tévedés, de ezt nem írom külön, mert nem teljesen nyomdaipari a fogalom. Szóval az opacitás a fényátnemeresztő  képesség, amit a papírok jellemzésére használnak. És ezt keverik össze a transzmisszióval, vagyis átlátszósággal. Ha az opacitás 100%, akkor az átlátszóság 0% és persze 100% átlátszó anyag opacitása 0%.

Visszatérve a rétegvastagságra, annak denzitás a neve és optikai sűrűségnek is mondhatjuk. Nagyon gyakran használt szó és még ma is rendkívül nagy a jelentősége. Annak idején, amikor a nyomdák önálló , zárt rendszert alkottak, minden nyomda meghatározott beszállítókkal dolgozott, nem váltogatta a festéket, így meg lehetett állapítani egy üzemi denzitást az adott színű festékekre, amit a gépmester mért. Mára a helyzet gyökeresen megváltozott, egyrészt sok a festékgyártó, másrészt nagyon sok az alapanyag, a festékek pigmentjei mások, a nyomdák nyitott rendszerek lettek és az üzemi denzitáson alapuló szemlélet egyszerűen nem működött tovább, mert ami az egyik nyomdában megfelelő denzitás volt, az a másikban nem volt jó.

Az ISO egy európai szabványokat kialakító szervezet (az Egyesült Államokban ilyen a SWOP) több neves intézettel együtt kialakított egy szabványt még 2004-ben. A szabvány száma 12647-2, s ebben a szabványban a denzitást teljes mértékben az előzőkben említett és más okok miatt száműzték. Helyette a már jól ismert Lab értékeket határozták meg az egyes festékekhez. Ez azt jelenti, hogy más és más festékgyártók festékeivel a festék papírra kerülő rétegvastagsága is különböző. Azaz más a denzitás, de mindegyikkel meg lehet közelíteni a szabványban megadott Lab értékeket. Persze miután a nyomógépeinkkel meghatároztuk, hogy milyen vastag festékréteggel érjük el a szabvány értékét, ehhez már rendelhetünk egy denzitást, ami az adott papírtípusra és adott festékre vonatkozik. Így az üzemi gyakorlatban lehetséges a denzitás használata. továbbra is, de csak akkor, ha előtte megnéztük, milyen rétegben kell a festéket felvinni a papírra. Az eltérést is rögzített a szabvány, ami dE<5 lehet a nyomdaipari műveleti színeknél. Ez nagyon nagy érték, de gondoljunk arra, hogy a nyomógép egy mechanikus szerkezet, nem akarok a működésébe belemenni, egyelőre maradjunk ennyiben. A gyakorlatban a jól beállított rendszernél ennél sokkal kisebb színeltérés is elérhető, bár van olyan festék, melynél éppen a határértéken van csak a nyomat.

Mára itt megállok, de a szabványra még majd visszatérek, mert vannak benne nagyon fontos dolgok. Persze a is lehet, hogy még előtte kis kitérőt teszek...