Már megbeszéltük a dE fogalmát és az Lab színrendszert. Vannak azonban további tudnivalók. Ilyen a telítettség vagy króma mértéke, azaz az L tengelytől mért távolság. Ha végiggondoljuk, s a labda egy vízszintes szeletét nézzük, akkor eléggé egyértelmű, hogy ez csak egy sima Pitagorasz-tétel. Azaz négyzetgyök(a2+b2), hiszen az a tengelyen mért távolság és a b tengelyen mért távolsághoz a háromszög átlója mutat. Minél nagyobb ez az érték, annál közelebb van az adott szín a spektrumszínhez. Ez a gépmestereknek főleg színkeverésnél ad nagyon hasznos támpontot.

Van azonban egy másik támpont is, amit színezeti szögnek hívunk. Ez már kicsit bonyolultabb. Ha a derékszögű háromszögre gondolunk, akkor abban adott az a és b befogók, ebből a szög tangenssel számolható. Na de nekünk fokok kellenek, ezért arctg (arkustnagens) b/a lesz az, amit keresünk. Sajnos az eredmény radiánban jelentkezik, így még fokban át is kell váltanunk. Aki a színmérő műszerekkel már találkozott, az tudja, hogy a színezeti szöget 0 és 360 fok között adja meg a műszer, márpedig, mint a lenti ábrán látható az arctg függvény +pi/2 és -pi/2 közötti értékű, tehát még ezt is át kell számolnunk ahhoz, hogy jobban értékelhető eredményt kapjunk

Na, azt hiszem ez volt eddig a legbonyolultabb dolog az egész színmérésben, de az embernek nagyon hasznos értékeket ad egy szín értékelésénél.

A következőkben a festék rétegvastagságáról beszélünk majd, s az ISO 12647-2 szabványról. És még mondja ezek után valaki, hogy a nyomdászoknak nincs szükségük a tanulásra...